Elizabeth Kate Wild
Még egy gyors utolsó pillantást vetek a tükörbe, mielőtt elindulnánk. Semmi
újdonság nem fogad. A hajam semmilyen színű, mivel se
nem sötét, se nem világos barna, és ehhez jön a nem épp homokóra alakom... Az arcom pedig? Pattanásos, igaz nem nagyon, de azért jó pár darab
bejátszik, a fogszabályzómról már ne is beszéljünk. A szemüvegem sem éppen egy mai darab. Tehát összességében még
átlagosnak sem mondhatom magam, hanem inkább csúnyának. Ráadásul még csak
divatosan vagy kihívóan sem öltözködöm, ami az alakom miatt van. Elvégre melyik tizenhét éves lány lenne büszke arra, ha így néz ki?
- Liz! Jössz már? El fogunk késni! – Mélázásomból édesanyám hangja ránt
vissza a valóságba. Ijedten kapom a tekintetem az órámra, és rá kell jönnöm,
hogy ha nem sietek, akkor tényleg elkések. Márpedig semmi sincs, ami
megakadályozhatna abba, hogy megnézzem Zaynt, a legjobb barátom élőben az
X-Faktorban, hiszen a finisbe jutásért harcolnak ma a bandájával. Gyorsan lerobogok a
lépcsőn és már indulunk is.
Rengetegen vannak a stúdióban, de hála a kártyának, ami a nyakamba fityeg,
simán bejutok a színfalak mögé. Igyekszem minél jobban sietni, hiszen
legnagyobb döbbenetemre a fiúk nem jutottak tovább. Én is elsírtam magam,
hiszen biztos voltam benne, hogy megnyerik az egész műsort. Gyorsan tolakszom
oda legjobb barátomhoz, de amikor rám néz, egy rossz előérzet költözik belém a
tekintetétől. Valami nem stimmel, de nem tudom, hogy mi lehet a baj azon kívül,
hogy holnap már nem szerepelhetnek a műsorba.
- Szia! Sajnálom, hogy kiestetek. Pedig nektek kellett volna győznötök! –
próbálok biztatóan rámosolyogni, de úgy érzem, ez most nem igazán jön össze.
- Szia! – zavartan vakarja meg a tarkóját, amit csak akkor szokott csinálni,
ha valami olyan következik, amit ő nagyon nem akar. – Beszélnünk kellene – tőlem csak egy biccentésre telik, mire ő megfogja finoman a csuklómat és behúz
egy üres helyiségbe.
- Mi a baj? – érdeklődve fürkészem az arcát, de zavartságon kívül semmit nem
tudok róla leolvasni.
- Az a helyzet, hogy bár most kiestünk, de úgy néz ki, hogy igazából csak
most indulnak majd be a dolgok – mindenhová néz, csak a szemembe nem, és ez
zavar. – Ez pedig azt jelenti, hogy nem lehetünk többet barátok, mert nem lesz
rád időm – döbbenetem határtalan, úgy érzem, a világ összeomlik körülöttem.
Pici baba korunk óta barátok vagyunk, és ő ezt eldobja ilyen könnyedén? A
könnyek égetik a szemem, de nem engedem útjukra őket. Nem fogok előtte bőgni,
ennél erősebbnek kell lennem!
- Ezt most ugye te sem gondolod komolyan? – hangom megremeg ugyan, de még
tartom magam.
- Sajnálom, de igen – ez a végszava. Gyorsan sarkon fordul és már el is
viharzik. Se köpni, se nyelni nem tudok, annyira sokkolt az előbbi kijelentése.
Percek telnek el, mire összeszedem magam annyira, hogy lábaimat egymás elé
pakolászva elinduljak kifelé, hogy haza mehessek, és kiadhassam magamból az
itt történteket. Miközben vonszolom magam, meghallom a fiúk hangját kiszűrődni az
egyik szobából.
- Na, sikerült elküldened azt a csúnyaságot? – nem tudom, melyik fiú is
lehet, talán Harry, de nem vagyok benne biztos.
- Elküldtem, igen. Nem fog többet a közelembe jönni – ezt a hangszínt
viszont bármikor felismerném. Ez Zayn.
- Nem is értem, hogy tudtál vele barátkozni, hiszen olyan ocsmány! – Ezek most
rólam beszélnek?
- Hát, nem egy világszépe, de…
- Nem! Az nem kifejezés! És ne merd azt mondani, hogy normális, mert aki
ennyire nem ad magára, az csak idióta lehet!
- Hagyjuk! – sóhajt fel hangosan a volt barátom. Ekkor túlcsordul
bennem a keserűség, amely zokogás formájában igyekszik kitörni belőlem, éppen
ezért lábaimat gyorsan kapkodva menekülök kifelé. A parkolóba érve viszont
hiába keresem apát, sehol sincs. Egyszer csak egy ismerős autó kanyarodik be az
útról. Hát persze, hiszen ez a keresztanyám kocsija!
- Szia! Szállj be gyorsan! – Mi van itt ma mindenkivel? Az ő szemei fel
vannak dagadva a sírástól, hangja is rekedtesebb a megszokottnál, és idegesen
tördeli a kezét.
- Mi történt? – félek a választól, de muszáj megtudnom, hogy mi a kiváltó
oka ennek az állapotának. – Miért nem apa jött elém, hiszen megígért?
- Apád… - hangja elcsuklik - apád balesetet szenvedett, valószínű nem éli
túl. – Akár a puskagolyó, úgy pattanok be a kocsiba, ő pedig szó nélkül tapos a
gázba. Mit hozhat még ez a nap? A legjobb barátom lecserélt négy idiótára, az
apám meg élet-halál között van? Mi a franc történik az én kis nyugis,
kiegyensúlyozott életemmel? Könnyeimet sem tudom már visszatartani, de nem is
érdekel, hiszen az életem egyik fő támasza haldoklik. Mi lesz, ha nem éli túl?
Ebbe bele sem akarok gondolni! Úgy érzem, mintha órák óta kocsikáznánk, közben
pedig éppen, hogy csak percek teltek el. A kórház előtt megállva kiugrok a járműből,
de le is dermedek, mivel az elkeseredett családom akkor lép ki a létesítményből.
- Mi történt? – szólal meg mellőlem sofőröm.
- Meg… meghalt – süti le szemeit anyám, bennem pedig eltörik valami.
- Nem! Nem! Nem halhat meg! Ő az én apám! Nem hagyhatott itt engem!
Megígérte! Megígérte, hogy amíg szükségem van rá, itt lesz velem! És nekem még
ennyire nem volt rá szükségem! – hátra tántorodok a felismeréstől, hogy nem fog
nekem többet tanácsot adni, nem hallgatja meg a problémáimat, és nem vigasztalódhatok
az ölelésében Zayn elvesztéséért sem. Mind a két, számomra legfontosabb ember
egyszerre, egy azon este hagyott magamra. Hiába maradt itt anyám, vele sohasem volt
igazán jó viszonyom. Életemet ez a két férfi befolyásolta eddig a legjobban, ők
voltak az én támaszaim, és most mindketten cserbenhagytak. Apám muszájból, míg
barátom önszántából. A kocsinak vetve hátam csúszok le a földre, miközben a
veszteségtől elhatalmasodott sírásom szinte fuldoklássá alakul át. Most először
érzem azt, hogy gyűlölöm Zaynt. Gyűlölöm, hiszen most itt kellene lennie velem,
de ő másokat választott. Cserben hagyott! El sem tudtam búcsúzni apától, hiszen a helyett, hogy vele lettem volna, Zaynnel voltam! Hiszen értem jött volna! Az én hibám, hogy ő már nincs többé! Miért kellett nekem ma elmenni az élő adásba? Életem talán legrosszabb éjszakája. A tüdőm kezd
szúrni az oxigén hiánytól, még érzékelem, ahogy a dolgok
elhomályosulnak körülöttem, a hangok is elhalkulnak, majd magába fogad a
sötétség, az öntudatlanság, ami most megváltásként hat rám.
Sziasztok!
Íme a prológus! Kíváncsian várom a véleményeteket! Akinek van kedve, iratkozzon fel (az oldal alján teheted meg)! Első fejezet mikorra várható? Őszintén szólva a reakcióktól függ. Ha lesz érdeklődés, akkor még augusztusban elkezdem, ha nem igazán, akkor csak szeptember 1. az első fejezet érkezésének dátuma.
Izgatottan várom a véleményeket!
Puszi: Klau
Sziasztok!
Íme a prológus! Kíváncsian várom a véleményeteket! Akinek van kedve, iratkozzon fel (az oldal alján teheted meg)! Első fejezet mikorra várható? Őszintén szólva a reakcióktól függ. Ha lesz érdeklődés, akkor még augusztusban elkezdem, ha nem igazán, akkor csak szeptember 1. az első fejezet érkezésének dátuma.
Izgatottan várom a véleményeket!
Puszi: Klau
Szia!
VálaszTörlésIsmét egy szuper blog tőled.
Ilyet még nem is hallottam és tetszik, hogy végre nem egy szupermodell kinézetű lány a főszereplő.
Szegény nem elég, hogy Zayn és a srácok barmok, de az apját is elveszti.
Kíváncsian várom, mit hozol ki belőle, bár van egy két tippem.
Siess a kövivel
xoxo Princess
Ui; már ki is tettem a blogot az oldalamra
TörlésSzia!
TörlésÖrülök, hogy tetszik, de mint a fejlécből láthatod, nem egy csúnya csaj lesz a főszereplő. A prológusnál volt még csúnyácska, de a személyiségünket nem olyan könnyű megváltoztatni, mint a kinézetünket! Remélem érted, mire gondolok. :)
Puszi: Klau
Kukuucs! Háááát ez rohadt jónak ígérkezik! Nagyon várom már azt az első részt:3 Ugrani fog az időben? Vagy a temetésről lesz szó?! Jaaaaj nagyon várom már most:D Szeretném hogy elkezd még ebben a hónapban, de szeptember egyig talán tudok várni (bár nehezen). Igazán csúnya lányt sikerült választanod, őszintén sajnáltam:D Aztán azért az a fejléc árulkodik. Kíváncsi vagyok mi lesz a munkája és hogy alakul majd minden más:3 URAMATYÁÁÁÁM ANNYIRA JÓ!!!:DDD Imádás van és minél előbb azt a részt! *-*
VálaszTörlésSzia!
TörlésUgrunk az időben, nem is keveset. Jobban mondva éveket. :))
El fogom kezdeni még ebben a hónapban. 20-án amoda rész, rá pár napra pedig ide. Legalább is ez a jelenlegi tervezet. De most még minden képlékeny. Lehet este olyan hangulatban leszek, és megírom ide a részt. Passz. :)
Csúnya lány? Esetleg a külseje. De az sem sokáig. A belső a lényeg, nem tudtad? :))) Csak sajna sokan a külsőségek alapján ítélnek.
Puszi: Klau
Szia!
VálaszTörlésEz csodálatos volt! Nem tudom, hogy csak én vettem-e észre, de szerintem itt kicsit megváltoztattad az írásod stílusát, ami nekem nagyon bejön. Szépen fogalmaztál és a történet már most nagyon szimpatikus. Zayn barom, szerintem azért tarthatták volna a kapcsolatot. A srácok igazi seggfejként viselkedtek és megmutatták a gerinctelen énjüket, mert külső alapján ítéltek ami nagyon nem szép. A belső számít igazán. Sajnálom, hogy elveszítette az apukáját:( Valahogy áttudom érezni min ment akkor keresztül. Szuper blog, már most imádom. Nagyon szeretem, ahogy írsz és kíváncsian várom, mit hozol ki belőle.
Imádlak <3
Hatalmas ölelés: MaYa.
Szia!
TörlésÖrülök neki, hogy tetszett a rész! Igen, a belső számít igazán, de valljuk be, az emberek nagy része első látásra, és nem első benyomásra ítél, és ha a külcsín nem megfelelő (legalább is szerintük), akkor esélyt sem adnak az illetőnek. A fiúkkal is ez történt. A kedves, kissé csúnyácska (legalább is ekkor még csúnyácska) főszereplőnk pedig nem csak a legjobb barátját veszítette el ezen az estén, hanem az apja is meghalt. A számára két legfontosabb ember. Nem kis törés ez egy ember életében. :(
Remélem a folytatása is tetszeni fog!
Imádlak! <3
Puszi: Klau
Szia!
VálaszTörlésNagyon tetszik a blogod! Elképesztően jó és izgalmas. A másik blogodat is követtemnés követni is fogom és ez is nagyon tetszik! Alig várom az első részt! Nagyon szeretem, ahogy írsz! Kíváncsi vagyok rá, hogy mi lesz belőle! Kezdd el augusztusban légyszi! Csak így tovább!
xoxo Kandice
Szia!
TörlésÖrülök, hogy tetszik! :) Ha minden összejön, elkezdem még augusztusban.
Puszi: Klau
Nagyon tetszik. Őszintén szólva nagyon tetszik ,hogy nem állítod be gyönyörűnek a lányt. De kiszépül majd. Megfogott a történet! Alig várom ,hogy elkezd.
VálaszTörlésSzia!
TörlésÖrülök, hogy tetszik! Remélem a későbbiekben sem csalódsz majd! :) Ha minden jól megy, augusztusban kezdem is.
Puszi: Klau
Úristen, már most nagyon imádom a blogodat. Csak így tovább:)
VálaszTörlésSzia!
TörlésÖrülök, hogy tetszik, és köszönöm szépen a feliratkozást! :)
Puszi: Klau
Szia!
VálaszTörlésNagyon nagyon szuper lett!
Szia!
TörlésÖrülök, hogy tetszett! :)
Puszi: Klau